A kávé egy olyan ital, melyet világszerte fogyasztanak, és bátran kimondható, hogy nagy közkedveltségnek örvend bolygónk lakosságának többsége között. Közkedveltségének oka nemcsak a bizonyítható és kimutatható serkentő hatás, melynek segítségével az ember könnyebben legyőzi a fáradtságot, elűzi az álmot vagy testét energiával tölti fel. Éppen úgy fontos a kávé csábító és nagyon különböző féle íze, melynek köszönhetően minden ember megtalálhatja és kiválaszthatja az ízvilágának leginkább megfelelőt. A kávé egzotikusnak mondható ital, mely ugyan a trópusi területekről származik, mégis mindenhol elterjedt és majd minden emberhez közel álló.

A kávé útja a távoli ültetvényektől a mi kávéscsészénkig nem csak hosszú, de bizony gyötrelmes is. A kávé termesztése, szedése és az ezt követő feldolgozás nehéz, igényes munka. Ezreket foglalkoztat, főleg a fejlődő országokban, ahol a kávétermesztés jelentősen befolyásolja a gazdaság alakulását.

A kávébogyó egy trópusi növény, a kávécserje – „Coffea” – termése, mely a buzérfélék családjába tartozik. Az egész világon termesztik, leginkább azonban az Egyenlítő menti területeken, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a fejlődéséhez. Néhány száz féle kávécserje létezik, de a legismertebb ezek közül mindössze három, a Coffea Arabica, a Canephora és a Liberica. Gazdasági értelemben vett jelentősége ezek közül a Coffea arabikának és a Coffea canephorának van, melyet Robustának is neveznek. A harmadik, kevésbé ismert fajta a Coffea liberica, melyet csupán Afrika bizonyos területein termesztik, és a kávépiacon csak kiegészítő szerepet játszik. Ennek a fajta kávénak nagyon keserű az íze, és emiatt nem is igazán keresett a kávékedvelők köreiben.

A kávécserje csak rövid ideig virágzik, viszont egy évben többször is, ami lehetővé teszi az évenkénti többszöri szüretet. A kávécserje-ültetvények pompás látványosságot nyújtanak a virágzáskor és a termés érésekor. Az apró fehér virágok erősen illatoznak, és az érett bogyók sötéten, sokszor sötétlilásan fénylenek. Alakjuk leginkább a cseresznyére emlékeztet . A kávécserje termése tojásalakú, és a kemény héj alatt édeskés gyümölcshúst rejt, melyben két kemény, zöld színű mag – a tulajdonképpeni kávémag – található. Néha előfordul, hogy a termés mindössze egy magot tartalmaz, ezt „gyöngy”-nek hívják, és többre becsülik, mint a normális termést, ízben azonban nincs különbség a kettő között.

Az éretlen termés zöld színű, amely aztán az érés során változtatja színét, a sárgától a piroson át egészen az említett sötétlilás színig, amikor is alkalmassá válik a begyűjtésre. A bogyók megfelelő érettsége és színe egyaránt fontos a belőle készített kávé minőségéhez. A legízletesebb kávé a sötétpiros színű termésből nyerhető. A begyűjtött termés közé nem kerülhet rothadt, penészes vagy egyéb módon károsodott bogyó, ugyanis veszélyeztetné az egész begyűjtött mennyiséget. Ugyanígy a félig érett, vagy pedig a túlérett bogyók veszélyt jelenthetnek az egész termésre.

Ugyanakkor a kávészemek további feldolgozása során is van egy sor tényező, melyek hatással vannak a kávé végleges ízére. Fontos szempont még a származási hely, és a kávécserje fajtája is.

A számtalan kávéfajta közül az Arabica-t tartják a legkitűnőbbnek, az ebből készült ital íze különösen finom, és lényegesen kevesebb koffeint tartalmaz. Az Arabica kávé szemeinek feldolgozása során olyan – anyagilag és időben egyaránt igényes - módszereket alkalmaznak, melyek következtében ez a kávé drágább, mint a Robusta. Ez utóbbi fajtának a termése kevésbé minőségi, a szemek több koffeint tartalmaznak, ennek megfelelően a termesztése is egyszerűbb, mivel ellenállóbb.

Mindezek ellenére mindkét fajtának megvan a maga helye a piacon, és mindkettőt a különös, semmivel sem keverhető ízvilága miatt keresik.

Az arab kávécserje termése tartalmazza a legkitűnőbb kávészemeket, és a belőlük készült kávéra a nagyon kellemes íz, valamint a különleges aroma a jellemző. A Robusta fajtából készített kávé sötétebb színű, markánsabb íze van, és főként – különböző más fajtákkal együtt – , kávékeverékek alapanyagául szolgál.